Hogyan kezdtem programozniTörténetek programozóktól

Csizmadia Tamás története

2015. április 30.
Nos, az én történetem nagyjából úgy kezdődik, mint bármelyik kortárs sorstársamé.

Adott egy izgága hatévesforma fiúcska, aki borzasztóan szeretett volna karácsonyra egy Mickey egeres kvarcjátékot, mert az osztályban sok mindenkinek volt – és az különben is olyan jó móka! Hát nem kapott… Helyette kénytelen volt beérni egy Commodore 64 mikroszámítógéppel, mellyel a kezdeti csalódottság ellenére egy-kettőre barátságot kötött. Naphosszat tartó csatározásokkal, véget nem érő meccsekkel és lehetetlennek tűnő küldetésekkel teltek-múltak a napjaim, míg egy szép nap a kezem közé nem került egy könyv, mely mindent megváltoztatott.

A szüleim egyik fantasztikusan jó szokása volt, hogy kb. minden hónapban egyszer elvittek minket a tesómmal egy könyvesboltba, ahol mindenki választhatott magának egy könyvet. Egyik ilyen alkalommal az „Első könyvem a programozásról″ című könyv akadt a kezeim közé és meg is vesztem volna, ha nem vihetem haza. Hál´Istennek hazavihettem és jó darabig másról sem szóltak a napjaim, mint a könyv lapjain található cuki kis robotokról, meg hogy mi mindenre fogom megtanítani az én kis Commodore hatvannégyesemet.

Kudarcokkal teli, cudar hetek következtek, mire az első értelmes BASIC programom gond nélkül lefutott, aztán persze nem volt megállás… Kockás (sic!) füzetek lapjait rajzoltuk tele a haverokkal, hogy aztán a képernyőn elevenedjenek meg a figurák és mindenféle csodálatos dolgokat kövessenek el. Persze az efféle arcok már az általános isiben is csodabogárnak számítottak, hiába váltottuk meg Imre Laci bácsi számítástechnika szakkörén délutánonként a világot, a többiek nem érthettek meg minket, mint ahogyan azt sem, hogyan készül az iskola képújsága – ez a „kompjutergüzük″ kiváltsága volt.

Aztán, ahogy az általános iskolát váltotta a középsuli, úgy lettem „kompjutergüzüből″ „számítógépb*zi″. A Commodore 64-et lecseréltem egy PC-re (a szívem szakadt meg!), a BASIC-et pedig a Pascal-ra. Ekkortájt ismerkedtem meg az objektumorientált világ szépségeivel is, mely a szeletelt kenyér óta az egyik legjobb dolog, ami az emberiséggel történt, higgyétek el nekem!

Perpillanat egy helyi, kis cégnél dolgozom, időm nagy részében olyan .NET-es alkalmazásokat készítek, amelyekről beszélni borzalmasan unalmas lenne, viszont nagyon is fontos dolgokat művelnek és ha valamelyik nagyobb folyónk mellett élsz, egy kicsit nekem is részem van benne, ha nem önt el a víz, ha jön az ár – nagyon szívesen! :)

Hogy mi történt a Pascal és a .NET között? Őszintén szólva rengeteg minden, ám semmi olyan, ami úgy megragadt volna az emlékezetemben, mint azok a kis robotok ama rongyosra olvasott kis könyvem lapjain. A robotok. Velük kezdődött minden. Talán velük is fog végződni. Addig viszont még rengeteg osztály, metódus, interface, unit teszt van hátra és ha most fogalmad sincs, hogy miről beszélek, vedd meg te is az első könyvedet a programozásról – garantálom nem fogod megbánni! ;-)
Csizmadia Tamás C# fejlesztőElcom Kft.
Like ikon
9 ember kedveli
Facebook ikon Twitter ikon Google+ ikon
Másik sztorit kérek Írd le a saját sztorid!