Talán meglepő, de én a „programozás” kezdetét nagyjából kisiskolás koromra tenném (kb. 9 éves koromra), amikor óriási versenyben voltam Kollár Zalánnal – nyugodjon békében. Ő regényíró, én társasjáték készítő kört alakítottam az osztályban. Bár a regényírás is érdekelt volna, de mondhatjuk, hogy a rivalizálás megtette a hatását. Egyrészt az, hogy többekkel együtt alkothattunk valamit, amit megosztottunk másokkal is, ráadásul jó felhasználói élményt nyújtott, azóta is a szakmai életem három sarokköve. Másrészt a társasjátékok kedvelése sem kopott meg.

Tehát röviden a programozást inkább mint a felhasználó számára megelégedést, élményt adó eszközt közelítettem meg. Az első progamom már jóval később így nézett ki:

10 INPUT "Kérek egy számot: ", I
20 PRINT "Köszönöm"

Azért később áttértem arra, hogy a program az interakción és a felhasználói élményen túl azért valamilyen probléma megoldását is segítse…

Ugorva egy nagyot, ezt a célt végülis a web segített legjobban megvalósítani, aminek rögtön úgy is álltam hozzá, hogy akkor tanuljuk együtt! Én egyértelműen nem tudtam mindent, nyilván más sem, szóval rakjuk össze a fejünket, ebből született Somkuti Sándorral (akivel soha nem találkoztam még személyesen, ideje lenne) a Weblabor. Itt kezdetben Verhás Péter Perl alapú {#jamal} makrónyelvét használtuk statikus oldalgenerálásra, és a tanácstalanságom legjobb bizonyítékaként először a PHP-t is hasonló offline statikus oldalgenerálásra képzeltem el. Végül több lépésben a HIX Webmester levelezőlistán világosítottak fel, hogy ezt a szerveren dinamikusan kellene használni. Mondom, együtt tanulunk.

Innen „nyilvánvaló” volt, hogy a PHP dokumentáció fordításával folytattam, amiből gyorsan a nemzetközi dokumentációs infrastruktúra fejlesztője és a php.net webmestere is lettem egy éven belül. A nyílt forrású közösségekben nem nehéz karriert befutni, ha van időd és érdekel a dolog. Ráadásul érdemes is! Az ötlet, hogy ha dokumentációt fordítok magyarra, akkor csak ragad is rám valami, bevált. Nagyon rövid időn belül több nemzetközi konferenciára hívtak előadni, a dokumentációs csoportban tanult PHP/XML/XPath/XSLT tudásom alapján tanfolyami anyagokat fejlesztettem és tanítottam Budapesten, a Kiskapu kiadónál kopogtattam, hogy meg kellene jelenni az első magyar PHP könyvvel (aminek így szakmai lektora lettem) és nem utolsó sorban Palócz Istvánt megismerve társ-főszervezőként beszálltam a PHP konferenciák szervezésébe. Mindezek egyetemistaként nem rossz tapasztalati és kapcsolati lehetőséget adtak mind hazai, mind nemzetközi tekintetben. Hasonló spektrumú gyakorlatot szerezni nem nyílt forrású környezetben gyakorlatilag lehetetlen.

Ez így visszaolvasva csöppet túlbuzgónak tűnik, és hosszabb távon persze nem is volt mind fenntartható. Amikor a Weblabornál egy komolyabb tartalomkezelőt keresve megtaláltam a Drupalt 2003-ban, egyértelmű volt, hogy a nálunk alkalmazás során talált hibákat a nyílt forrású fejlesztésben való részvétellel lehet leggyorsabban megoldani. Innen pedig szintén egyenes út vezetett Palócz István Drupal-lal való megfertőzéséhez, a Drupal konferenciák beindításához és a drupal.hu leválásához. Itt pedig kiderült, hogy nem csak nyílt forrású vonalon érdemes elindulni, hanem ha túlnő rajtad a dolog, akkor érdemes kibékülni az elengedés gondolatával is. A PHP konferenciák utódját a Web Konferenciát a mai napig megrendezik, a Drupal konferencia is fut, sőt osztódott és már saját hazai egyesülete van a rendszernek. Végül pedig a Weblabor is új generáció kezeibe került.

Én pedig 26 évvel azután, hogy társasjátékos kört alakítottam, még mindig ugyanazon három vezérelvvel dolgozom a Drupal nyílt forrású alaprendszer főállású fejlesztőjeként. Másokkal dugom össze a fejem (a világ minden tájáról), hogy együtt tovább jussunk; ingyen publikálom az eredményeimet (program, dokumentáció, nyílt forrású előadás anyag, konferencia szervezés és know-how közzététel stb.) és folyamatosan a felhasználói élmény fejlesztésére törekszem. Úgy gondolom ez így nemcsak nekem kiváló élvezet, hanem le is teszek valamit az asztalra, aminek a hatását valószínűleg fel sem tudom mérni teljesen. Nekem nagyon bevált.